2. fejezet: 9. rész - New life.

Végre megérkeztünk a megszokott környezetbe. Ez a hét olyan lassan telt, mintha egy évig nem láthattam volna a fiúkat.
- Ne nagyon pakolj ki! Megyünk tovább Los Angeles-be.
- Hurrá. - mondtam nem túl lelkesen.
- Jajj, ne legyél már ilyen rossz kedvű! Majd kiengesztellek. - mondta Harry, majd miután alposan végigmért szemeivel, szóhoz jutottam.
- Felejtsd el. - mondtam nemes egyszerűséggel, amikor lehuppantam a kanapéra.
- Meddig fog még durcizni? - kérdezte Liam Harrytől, mintha itt sem lennék.
Nem volt kedvem veszekedni, ezért inkább felmentem a fürdőbe, és megigazítottam a sminkem.
Pár perccel később két ismerős kéz fonódott a derekam köré, majd szorosan átölelt.
- Hagyj békén.
- De most komolyan Betty! Meddig játszod még a sértődöttet? - nézett mélyen a szemeimbe.
Két gyönyörű szeme majdnem kizökkentett a szerepemből, de tartottam magamat a sértődött, durcás hangulatomhoz.
- Amíg fel nem fogjátok, hogy mennyire nagy dolgot titkoltatok el előlem. - mondtam, majd Harry sóhajtott egyet.
- Ne haragudj! - nézett rám boci szemekkel. - 1 hete nem láttalak! Legalább egy puszit had adjak! - kérlelt, majd a pusziból csók lett, amit most így utólag nem is bánok annyira.
*****
- Atya. Úr. Isten. - dobtam le a földre a bőröndömet, amikor az Los Angeles-i lakosztályba értünk.
- Tetszik? - kérdezte Niall, aki azt hiszem azt hitte, hogy a konyhában lévő svédasztalt dicsérem.
- Nagyon! Mármint a szoba. - mosolyogtam.
Amikor mindenki lecuccolt, Tom lépett be a szobánkba. (a fiúk menedzsere)
- Jól van fiúk. 10 perc és indulunk az arénába.
- Sok sikert! - mondtam, majd adtam Harrynek egy csókot.
- De hát te is jösz, nem? - kérdezte meglepetten.
- Hmm.. Lássuk csak.. Álljak végig egy 2 órás koncertet... Vaaaaaaaaaaaaaaaagy próbálljam ki  szálloda fürdőit kiengesztelés gyanánt? - mondtam, és tudtam, hogy nyert ügyem van. 
- Maradhatsz is ha akarsz.. - mondt Harry kicsit csalódott hangon.
- Hááát.. Akkooooooor.. Nem is tudom, mi legyen... MARADOK. -jelentettem ki mosolyogva, majd búcsút intettem a fiúknak.
Éppen egy szaunában ültem, amikor az újságok között ezt a cikket találtam.

"A kaliforniai One Direction koncerten több rajongó látta, hogy Harry Styles, és egy ismeretlen lány csókolóztak. A koncert során a lány többször is rányomult Harryre. Vajon mit fog szólni ehhez Harry elvileges jelenlegi barátnője?"
Nem akartam hinni ennek a cikknek, de kép is volt hozzá...

Annyira lesokkolódtam, hogy egy férfi vezetett ki a szanunából. Miután megbizonyosodott róla, hogy nincs komolyabb bajom, otthagyott, én pedig felmentem a lakosztályba. 
Hiper-szuper gyorsasággal pakoltam össze az összes cuccom, majd az újságot a cikknél Harry ágyára tettem.
- Te meg mit művelsz? - lépett be Harry a lakosztályba, és látta, hogy összepakoltam.
Én csak hozzávágtam az újságot, majd adtam egy kis időt, amíg végigolvassa.
- Ez hazugság! - mondta Harry.
- Ez elég egyértelmű.. - mondtam szomorú hangon.
- Ez nem igaz! Igen, valóban félreérthető  a kép, de hidd el, hogy ez nem így történt! - próbálta menteni a menthetetlent.
- Úgy látszik, nem illünk egymáshoz.. - mondtam, és elgondolkodtam azon a rengeteg félreértésen, amin keresztül mentünk, miközben a padlót pásztáztam.
- Betty! Minket az isten is egymásnak teremtett! Ne hagyd, hogy a firkászok tönkretegyenek mindent!
- Harry. Itt nem ez volt az első probléma. - mondtam, és tudtam, hogy ezzel lezárom a beszélgetésünket. Közelebb mentem hozzá, és átöleltem.
- Ne búcsúzgass! - mondta Harry, és egy könnycsepp gördült le az arcán.
- Sokat sírtam érted, de már nem fogok. Változtatnék rajta, de már nem tudok! 

Titkon mindig azt reméltem, hogy soha nem fog véget érni a kapcsolatom Harryvel. De valami belső hang azt sugallta, hogy de. És ez az a nap. Amikor vége mindennek...
Miután elköszöntem a fiúktól, egy taxit fogtam, aki a nagyiig vitt el. Az új életem itt fogom megkezdeni. Californiában. 
Nincs One Direction. Nincs Harry Styles...