2. fejezet: 4. rész - A kopogás fogalma

Egy hír: Nagyon gratulálok Zaynnek, és Harrynek :)
Zayn Malik 2013 legjobban öltözött férfija

A 2012-es év legstílusosabb pasija a One Direction szívtiprója, Harry Styles volt, idén azonban végül bandatársa, Zayn Malik került ki győztesen a MyCelebrityFashion nevezetű oldalnak köszönhetően. A lista az alapján állt össze, hogy idén a britek melyen híres férfiak stílusára kerestek rá legtöbbször az interneten, így lett a 20 éves tinibálvány az első, őt pedig olyan nagy nevek követték mint például David Beckham, Chris Brown,Justin Timberlake vagy Robert Pattinson.

„Öröm látni néhány új nevet a tíz legstílusosabb férfisztárt összefoglaló listánkon. A brit férfiak határozottan a legdivatosabb hírességek közé tartoznak, és a fiatal koruk ellenére a One Direction két tagja tudja, hogyan kell felöltözni, hogy bekerüljenek a Top 5-be. De bármit is mondjon a sajtó Zayn szerelmi életéről, határozottan tudja, hogyan tegye oda magát, amikor a divatos stílusáról van szó és ez (majdnem) minden, amit tudni akarunk róla!” – mondta a végeredményről Bobbie Malpass, az oldal szerkesztője.

Íme 2013 legjobban öltözött férfiai:

1. Zayn Malik
2. Nick Grimshaw
3. David Beckham
4. Harry Styles
5. Chris Brown
6. Justin Timberlake
7. Joey Essex
8. Robert Pattinson
9. Marvin Humes
10. Bobby Cole Norris

Forrás: http://starity.hu/magazin/36585-zayn-malik-2013-legjobban-oltozott-ferfija/#ixzz2P7ToWWp1  --->

Én teljesen kiakadtam a gyűlölköző kommentektől..  BubbleGum néven írtam egy kommentet. Eláshatják magukat azok, akik lebuzizzák őket..

Na de itt a rész! Jó olvasást! :D




Miután Harry viszonylag megnyugtatott, lementünk reggelizni, és utána visszamentünk a szobánkba.
- Na mit csináljunk ma? - kérdezte Harry, majd kezei a combomon landoltak.
- Hmm.. Nem is tudom. - haraptam bele ajkaimba, majd lehuppantam az ágyba. Harry fölém hajolt, majd elkezdett csókolgatni.
Kezei az ingem felé vándoroltak, és elkezdte kigombolni.
- Ohh, ez a kedvencem. - pillantott a melltartómra egy perverz vigyor kíséretében.
- Örülök.. - vigyorogtam, majd visszacsókoltam egyet.
Egy kis idő elteltével róla is lekerültek a ruhadarabok, és immáron egy boxerben virított, én pedig egy rövid pizsamagatyában, és egy melltartóban.
Fordult a helyzet, most én kerültem felülre,
Éppen elkezdtem vizsgálni kidolgozott hasát, és kockáit, amikor Louis (!!!) nyitott be a szobánkba.
- Bazdmeg Louis! Tisztában vagy a kopogás fogalmával? - ordította Harry, én pedig a pokróc felé nyúltam, hogy eltakarjam a testem.
- Öö.. Én izzzéé... - mondta elpirulva. - Én úgy látom te akarod megbaszni.. - oltott be minket, majd egy párnát csesztem hozzá. - Itt van Tom.
- Mi? Már annyi az idő? - kérdeztem ledöbbenve.
- Bezony. - vigyorgott Louis, majd kiment a szobából. A távolból hallottam, ahogyan a fiúknak mesélte a látottakat, én pedig szégyenemben majd elsüllyedtem.
- Asszem' ezt most hanyagoljuk akkor.. - mondta Harry csalódottan.
- Szerintem is. - mondtam, majd visszaöltöztem a ruhámba, rendbe tettem magamat, majd Harryvel kézenfogva leindultunk a nappaliba.
- Üdv. - nyújtottam a kezemet Tomnak, aki a kanapén ült.
- Szia. Nyugodtan tegeződjünk. - mondta kedvesen, majd kezetfogtunk.
*
- Na szóval. Lenne 2 nagy bejelentésem. Amiről bizonyára már nagyjából tudtok. - kezdte.
Többen bólogattak, valaki lesütött szemmel, (Kate, Danielle) és valaki szomorúan (?) pásztázta a földet (Harry) .
- Nos. Az első az, hogy ugyebár Danielle modellügynöksége munkát ajánlott nektek. - bólintott ránk, lányokra. - Az elmondottak alapján Bettyt tartom a legfelelőségteljesebbnek, így úgy gondoltam ő marad, a lányoknak pedig este indul a gépük Londonba.
- Melyik este? - kérdeztem szomorúan.
- Ma este. - válaszolt Tom. Az ismerős barátaim, a könnycseppek üdvözöltek a szemeim tájékán, majd amikor ezt Harry észrevette, átölelt.
- Betty nagyon sajnálom. De be kell látnod, hogy ez a lehető legjobb döntés. - mondta. Itt bólogattam egyet.
- A második bejelentésem... - mondta, én pedig vettem egy mély levegőt. - A fiúknak jövő héttől kezdődik a vil.. - mondta, majd Harry közbeszólt.
- Amerikai turnéjuk. Khömm. Turnénk. - javította ki Harry, majd segélykérően Tomra nézett.
- Igen.. Egy amerikai turnéjuk.. És Betty, te velük mész. - mondta Tom.
- Hát.. Ez jó hír, nem? - kérdeztem, majd síri csönd tört ki.
- De.. Izé klassz. - mondta Niall lelkest tettetve.
- Ti.. Titkoltok előlem valamit?! - kérdeztem felvont szemöldökkel.
- Nem csak.. Ömm. Hiányozni fognak a csajok... - magyarázta Liam.
*
- Nos.. Betty. Befejezhetnénk, azt amit elkezdtünk.. - kacsintott rám Harry.
A fiúk alig feltűnően köhögtek, én pedig egyre kellemetlenebbül éreztem magam.
- 8-ra gyertek ki. Akkor indulunk a lányokkal a repülőtérre. Elköszönni. - mondta Zayn.
- Okés. - mondtam, majd magam után húztam Harryt az emelet felé.

*Tom szemszöge*

- Ez mi volt? - kérdeztem a fiúktól, amikor már biztosra vettem, hogy Bettyék visszamentek a szobájukba.
- Harry rögtönzött. Betty azt is nagyon nehezen dokgozta fel, hogy Danielle-ék elmennek egy teljes évre... - magyarázta Liam. - jobb ha később tudja meg.. Végigmegyünk az amerikai országokon, és szép lassan, fokozatosan kezdjük megbarátkoztatni a dologgal.
- Igazatok van. Büszke vagyok rátok, hogy ilyen éretten tudtok gondolkodni. - veregettem meg Liam vállát.

*Betty szemszöge*

Amikor visszamentünk Harry szobájába, mindketten lefeküdtünk az ágyra, és bekapcsoktuk a tévét.
Harry közelebb csúszott hozzám, de én fapofával meredtem a tévére.
Egy puszi halommal ajándékozott meg, és én még mindig bambultam.
- Baj van? - kérdezte.
- Igen Harry. Rohadtul gáz van... A barátnőim itthagynak egy évre, és ti tuti titkoltok előlem valamit. De amúgy semmi. - gondoltam.
- Tudom, hogy titkoltok előlem valamit.. - mondtam, és Harry sóhajtott egyet.
- Igazából...

Remélem jó helyen hagytam abba. Muhhahahahaaa  :D
xx Bogii ♥   Remélem a perverz Directionereket kielégítettem egy kicsit x'd

2.fejezet: 3. rész - A titok

1 hónap telt el azóta, amióta Amerikába költöztünk. Azóta nagyon sok koncert volt, és igazából még csak most jöttem rá, hogy miért is volt olyan fontos, hogy ideköltözzünk.
Egy nehéz koncert utáni napon ébredtünk. Július van. Hihetetlen, hogy mennyire elrepült ez az egy hónap. A Harryvel való kapcsolatom tökéletes, és a rajongók is elfogadtak minket.
- Jó reggelt édes!
- Szia szerelmem! - mondtam romantikusan.
- Ma végre megismerheted a menedzserünket. Hihetetlen, hogy még egyszer sem találkoztatok, pedig már mennyi alkalom lett volna rá.
- Na igen. Magam sem értem. Na de mindegy is, hisz ma már tuti látni fogom. - mondtam.
- Nyugi jófej! Nem lesz semmi baj. - mondta, és még mindig az ágyban feküdtünk.
- Fel kéne kelni. - mondta Harry, majd ránézett az órára. 10 óra.
- Gyere! - áltam fel könnyedén, és a kezemet nyújtottam felé, hogy felsegítsem.
- Mennééék. - nyújtotta az egyik kezét, és olyan fejet vágott, mint azok, akik a filmekben mondják, hogy 'Láátomaféényt'. - De valami visszahúúz. - folytatta drámaian, majd visszahuppant az ágyra.
- Jó, akkor majd gyere, ha már nem húz annyira. - mondtam, majd adtam neki egy levegőpuszit, és a fürdőszoba felé vettem az irányt, ahol fogat mostam, és egyebek.
Ezek után a lépcső felé indultam. A harmadik lépcsőfokra léptem, amikor beszédet hallottam a konyha felől, így megálltam.
- Szerinted Betty mit fog ehhez szólni? Olyan kellemetlen ez az egész... - hallottam meg Kate hangját.
- Pedig előbb utóbb el kell neki mondanunk. - mondta Danielle.
- Inkább utóbb. - mondta Kate kellemetlenül.

- Hogy miről kell nekem tudnom? - mentem le a lépcsőn idegesen.
- Betty te vagy az? - kérdezte Kate a nyilvánvalót.
- Teljes egészében. - mutattam végig magamon. - Ki vele! Mit hallgattok el előlem? - kérdeztem ellentmondást nem tűrő hangon.
- H-hol van Harry? - hebegte Danielle.
- Miért kéne ehhez Harry?! Bökjétek már ki, hogy mi történt! - követeltem most már hisztisen.
- Gyere üljünk le ide. - állt fel a helyéről Kate, majd Daniellel együtt a nappaliba invitáltak.
- Szóval... - kezdte Kate. - Danielle modellügynöksége munkát ajánlott nekünk. Nekem, Perrienek, és neked 1 teljes éven keresztül.
- Hát ez nagyszerű! Hol itt a probléma? - kérdeztem boldogan.
- Hadd fejezzem be. - sóhajtott. - Az a helyzet, hogy Tom, a fiúk menedzsere nem engedélyezi, hogy Te velünk gyere.
- Mi? Mi az, hogy nem engedi?
- Szerinte neked a fiúkkal kéne maradnod, hogy legyen velük egy értelmes nő. Gondolom te sem akarod, hogy felvegyenek melléjük egy csini fiatal csajszi, amíg mi messze, Európában vagyunk, ugye? - mondta Kate.
Nem tudtam felfogni az elmondottakat. Tágra nyílt szemekkel néztem magam elé.
- Mit fog szólni ehhez Harry? - kérdeztem Kate-éket.
Miután választ nem kaptam, módosítottam a kérdésemet.
- Mióta tudja? - kérdeztem lesütött szemmel.
- Két hete. - mondta Kate szégyenkezve.
- Hogy mi? Ti két hete tudjátok, és nem mondjátok el nekem? A barátnőim? A barátom? - mondtam, és az utolsó szavaim egyre jobban halkultak.  
- Mélységesen csalódtam bennetek. - mondtam, majd felálltam a kanapéról, és felmentem a szobánkba.
*Harry szemszöge*
Betty egy kis idő múlva, talán 10 perc telt el, visszajött a szobánkba.
- Mi újság odalennt? - kérdeztem egy vigyor társaságában.
- Modellkedés? Elvesztem a barátnőimet 1 teljes évre? És te erről 2 hete tudsz? - vont kérdőre Betty. A mosoly hamar lehervadt az arcomról.
- Te ezt honnan tudod? - kérdeztem, és kerültem a szemkontaktust, mint egy gyáva nyúl.
- Hallottam hogy Kate-ék beszélnek róla. És kifaggattam őket. - mondta, és egy könnycsepp gördült le az arcán.
- Jajj gyere ide! - mondtam, és megöleltem. - Mindent meg fogunk oldani, ne aggódj. - nyugtatgattam.
De hogy is mondhattam neki ilyet? A legnagyobb dologról még nem is tud. Meg fog szakadni a szíve... 

2. fejezet: 2. rész - Örökké

*Harry szemszöge*
Még mindig megsemmisülve álltam Betty szobájában, pedig ő már rég kiment onnan. Annyira szeretem.
,, - Azt hiszem, így lesz a legjobb. Neked nem ér ez ennyit."- hangzottak utolsó szavai a fejemben. Tényleg ekkora barom vagyok, hogy hagytam elmenni? 
Vettem egy mély lélegzetet, és futottam. Futottam a kapuig, hátha ott találom Bettyt. Nem volt ott. Berohantam a közös házba, ahol a konyhában megtaláltam Liamet. 
- Mi a... Te sírsz? - néztem kérdőn Liamre.
- Majdnem. - mondta, majd a kezembe nyomott egy darab lapot. Az írást rögtön felismertem.
,,Azt hiszem, itt már rám nincsen szükség. Nagyon örülök, hogy megismerhettelek titeket, fiúk. Lányok! Köszönök mindent!
Betty. xx"
- HOL VAN? - kérdeztem idegbajosan.
- Elment Harry. Elment. - mondta Liam szipogva.
- Nem. Ó nem nem. Ez nem történhet meg! - mondtam, majd felvettem egy dzsekit, és elrohantam a kocsimhoz. Beszálltam, majd eszeveszett módon vettem az irányt a repülőtér felé.
*Betty szemszöge*
Amikor a repülőtérhez értem, kifizettem a taxit, és bementem a váróterembe. Teljesen belemerültem a saját depressziómba, és megint lesírtam a sminkemet. De már nem érdekelt. Folyamatosan a fiúkkal töltött idők ugrottak be.

,, - Mi az isten van rajtad? - néztem rá Louis reggeli 'kollekciójára', ami igen csak félre sikeredett. Egy szakács sapi volt rajta, kis köténykével, és egy habverővel a kezében. 

- Ma én csinálom a reggelit! - mondta büszkén.

- Aha. És mi lesz a reggeli? - kérdeztem félve.

- Lekváros kenyér! - jelentette ki ünnepélyesen, és felemelte a kezeit. Eközben a habverő kiesett a kezéből, és a sapija is a földre esett. A teljesen fuccsba ment 'nagy bejelentést' próbálta feldobni úgy, hogy visszavette a sapit, és odaszökkent (?) a habverőért, majd ismét beállt a 'tádádádádááááááámmm' pózba, és megismételte magát.

- Lhhhekváros kenyééééééhhhhhr! - ismételte, de itt én már a földön fetrengtem a nevetéstől.:D"

,, - Kajáljunk! - mondta Niall.

- Niall, kb. 4 órája ettél! - mondtam, majd ránéztem az órámra, ami fél 2-őt mutatott. Hát igen. Kicsit nehezen indultunk el 'reggeli után'.

- Nem baj! Kajáljunk most, és akkor kibírom még 4 óráig! - magyarázta, majd megvontam a vállam, és kipakoltam a hozott kajákat."

,, - Mi ez a sok Taco-s zacskó? - kérdeztem, és Niallre néztem.
- Miért hiszed azt, hogy csak én ehetek ilyesmit? - kezdte. - Na jó, az éjszaka megéheztem.. - vallotta be."

,, Liam pörgetett, és Louisra került a sor.
- Merek. - mondta vagányan.
- Okés.. Akkor vegyél le minden egyes körnél egy ruhadarabot magadról, és amikor teljesen pucér leszel, vedd fel Betty-t az öledbe, és fuss vele egy kört a ház körül! - mondta Liam, de nem tudott rendesen beszélni, mert már előre nevetett.
- Basszus de hülye vagy! Hogy ez miért nem nekem jutott eszembe!! - mondta Harry perverzen." 

,, - Valaki azonnal csinálljon nekem kaját! - hadonászott Niall, és közben a kezével nekiment Zayn hajának.

- Te normális vagy? 2 óráig állítottam a sérőmat! - ordította le Zayn Niallt. Így hát Niall visított, hogy kaját akar, Zayn a haja miatt aggódott, Harry folyamatosan engem bámult (?) a Skype-on keresztül, Liam pedig próbált figyelni arra, amit Louis mondott. Hát érdekes volt, mert még én sem hallottam, hogy mit mond Louis, nem hogy ő. :D"

A régi emlékekre mosolyogva gondoltam vissza. Életem legszebb időszaka.

A kedves emlékeket félbeszakította a bemondó. 10 perc múlva indul a gépem Londonba. Erőt vettem magamon, és elindultam a beszálláshoz. 

Amikor már csak 2 perc volt indulásig, már a repülőn ültem.

- Anya nézd! Ott van Harry Styles! - kiabálta egy kb. 12 éves csajszi a repülőn. 

- Mi? Hol? - kérdeztem a kislánytól, és nem érdekelt, hogy mit gondol rólam pár ember.

- Ott nézd! - mutatta a kislány.

Harry tényleg ott volt. Az épület nagy üvegablakokkal volt tele, ami most a repülővel egy vonalban volt.

Nekem nem kellett más, azonnal felkaptam a bőröndömet, és elkezdtem kituszkolni magamat a nagy tömegen, hogy még időben le tudjak szállni a repülőről.

- Hova-hova? A gépet 10 másodperc múlva lezárják. 

- Engedjenek már ki! - ordítottam hangosan, majd fellöktem az egyik biztonsági őrt, és futni kezdtem Harry felé. Amikor megláttam, olyan boldogság fogott el, mint még soha.

Amikor észrevett, ő is futni kezdett. Tisztára olyan volt, mint a vígjátékokban. A csaj fut, a pasi fut, majd egymás karjaiba ugranak, és megcsókolják egymást. Bár ez a mi esetünkben nem volt olyan drámai, mert az utolsó lépésnél megbotlottam, és Harry karjaiba estem. 

Ő szorosan átölelt, majd szenvedélyesen megcsókolt.

- Teljesen beléd vagyok esve, ugye tudod? - simítottam ki a haját az arcából.

- Szó szerint. - vigyorgott. 

- Ne haragudj! Annyira hülye voltam! Hisz mindig is téged szerettelek! Szeretlek! Örökké! - mondtam, majd ismét megcsókoltam.

- Te ne haragudj! Annyi félreérthető helyzet volt. Tudnom kellett volna kezelni a helyzetet. - mondta, majd visszacsókolt.

- Felejtsünk el mindent! - mondtam, majd megöleltem. - Menyjünk haza. - suttogtam a fülébe.

* 

- Hóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóóó! - visított Louis, amikor kézen fogva léptünk be Harryvel a közös házba. Mindenki ottvolt.

- Ez az haver! - pacsizott le Liam Harryvel. 

- Na, most hogy béke van, meg minden, szeretnék bejelenteni valamit. Mivel nem nagyon használljuk a külön házakat, így arra gondoltam, lakhatnánk itt a közösben mindannyian. Van elég szoba mindenkinek. - mondta Zayn.

- Ez jó ötlet! - mondtam.

Mindenki egyet értett Zayn ötletével, így a délután nagy része azzal telt, hogy mindenki becuccolt a közösbe.

- Na, mi lenne, ha megünnepelnénk ezt a napot ma este? Csak te meg én.. És felavathatnánk az új ágyat. Mármint.. Érted mire gondolok, ugye? - kérdezte az én kis perverz mackóm.

- Hmm igen. Már rég aludtam egy jót.. - vigyorogtam, és tudtam, hogy ezzel megőrítem. Harry felvonta a szemöldökét, majd rám hagyta a dolgot. 

*

- Na, akkor csinálhatnánk valamit.. - nézett rám egyértelműen Harry, amikor már a szobánkban ültünk. Harry kezei a combomat simogatták, és eszeveszettül aranyos volt.

- Beszélgessünk? - vigyorodtam el, majd egy puszit nyomtam az arcára. - Majd máskor, jó?  - néztem rá bocsánatkérően, majd rátettem a fejemet a mellkasára.

2. fejezet: 1. rész - Trudly, madly, crazy deeply in love, with you.

Sziasztok! Bár nem kaptam sok visszajelzést, de az oldal nézettsége egyre több, ezért jöttem is az új résszel. Jó olvasást! :)

Egy szót nem tudtam mondani. Egyszerűen megfordultam, és elmentem. Hallottam, hogy Louis egy 'Várj' félét mondd, de Liam mondta, hogy hagyjon. Hagyja, hogy elmenjek. Elmenjek...
Bús komor arccal baktattam az ismeretlen utcákon, és azon gondolkoztam, hogy hogyan tovább.
Úgy elmerültem a gondolataimba, hogy teljesen eltévedtem. Nagyon kellemetlen volt, de felhívtam Liamet.
- Betty, hol vagy már? - kérdezte. - És miért engem hívtál? - szólt bele a telefonba Liam.
- Liam. Teljesen eltévedtem. Valami sikátornál vagyok.. Black street. 
- Érted megyek. - mondta, majd lerakta a telefont.

*

- Örök hála! Legalább rád számíthatok! - mondtam, amikor beültem a kocsijába. 

- Mit fogsz most csinálni? - kérdezte.

- Fogalmam sincs. Harry utál... Pedig már hányszor megbántam azt a csókot. Kezdek teljesen szétesni. És mindenki szép lassan meg fog utálni... - fakadtam ki, és egy ismerős érzés, a bánat fogott el. 

- Ezt azonnal fejezd be! Téged itt mindenki szeret. Igen. Harry is. 

- Komolyan mondod? - kérdeztem meghatódva, és ismét legördült egy könnycsepp az arcomon.

- Hát persze! - mondta, majd átölelt.

Miután hazaértünk, bebaklattam a közös házba, ahol felvettem a táskámat, és átsétáltam a Harryvel való közös lakásba.

Lesírt sminkkel ültem a nappaliban, és bámultam a kikapcsolt állapotban lévő tévét. 

Sóhajtottam egyet, majd felmentem a szobámba, és elkezdtem pakolni a bőröndömbe... 

*Harry szemszöge*

Miután Liam visszaért Bettyvel, én is elmentem sétálni. Csak ne kelljen látnom..

Amikor visszaértem a sétából, elindultam a házunkba. Ahol tegnap éjjel olyan jól éreztük magunkat. Mosolygott. A tegnap szavai csengettek a fülemben.

,, - Jéééééjzus atya úristen Harry ez nagyon hideg!"

,, - Ez szükséges?"

,, - Szeretlek!" 

Amikor beléptem a házba, a földszinten senki nem volt. A nappali asztalon a tévé előtt egy halom szétfújt, és letörölt sminkes zsebkendő. Sírt. Miattam. Miattunk.

Lassan felmentem az emeletre, és a szobájából hangokat hallottam. Benyitottam, és a látottakól megszakadt a szívem. Könnyes szemekkel pakolt.

*Betty szemszöge* 

Válságos hangulatban, könnyes szemekkel pakoltam a bőröndömbe, amikor Harry nyitott be a szobába.

- T-te meg mit csinálsz? - kérdezte akadozott hangon.

- Pakolok. - jelentettem ki a nyilvánvalót, és folytattam a pakolást, mintha ott sem lenne. 

- Elmész? - kérdezte semleges hangnemben, én pedig legszívesebben odamentem volna hozzá, és átöleltem volna.

,, - Dehogy megyek el! Hisz szeretlek, te bolond! - ugrottam a nyakába, majd erősen, szenvedélyesen megcsókoltam. - Soha nem mennék el! Soha nem hagynálak itt!" - gondoltam. 

- Azt hiszem, így lesz a legjobb. Neked nem ér ez ennyit. - mondtam. 

Harry megsemmisülve állt még mindig a szobám ajtajában. Tudtam, hogy nem akarja, hogy elmenjek. Ahogy én sem akartam elmenni. De talán ez volt a legjobb döntés. 

Szó nélkül beraktam az utolsó dolgot is a bőröndömbe, és miután becipzároztam, felálltam, és kikerültem Harry-t.

Lebotorkáltam a lépcsőn, majd a közös ház felé vettem az irányt. Bementem a konyhába, és elővettem a zsebemből egy cetlit, amit fél órája írtam a szobámban. 

,,Azt hiszem, itt már rám nincsen szükség. Nagyon örülök, hogy megismerhettelek titeket, fiúk. Lányok! Köszönök mindent!
Betty. xx"

A szemeimmel gyorsan átfutottam a sorokat, majd egy hűtőmágnessel kiraktam a hűtőre. 

- Hát te? - lépett be a konyhába Liam. Nem szóltam semmit, csak a hűtőre pillantottam. - Mi ez? - kapta le az üzenetet sírós hangon a hűtőről. - Betty ne menj el! - mondta, majd átölelt. - Minden meg fog oldódni! Hidd el! - mondta, és  már ő is könnyezett. Ismét megöleltük egymást, majd elhúzódtam tőle, és kifelé vettem az irányt.

- Szia Liam. - mondtam, majd láttam, hogy megérkezett a taxi, amit pár perce hívtam.

Választ nem várva elindultam a taxi felé, majd beszálltam.

Bedugtam az MP4-emet a fülembe, és meghallgattam a Trudly, madly, deeply-t.

Aki át akarja érezni a teljes történet hangulatát, az hallgassa végig ezt a számot. c: (Directionereknek ismerős lesz :))

1. fejezet: 32. rész - Niall kitálal

Sziasztook! Ezzel a résszel zárnám le ezt a fejezetet. Remélem tetszik! Aki eddig nem írt, azt megkérném, hogy írjon kommentet. Ha nem írtok semmit, nem tudom, hogy érdemes-e folytatni a bloggerkedést.
Na, jó olvasást. Bogii xx

Reggel mosollyal az arcomon keltem. A felejthetetlen éjszaka nyomait vizslattam az agyamban, miközben áttotyogtam a közös házba, mert a sajátunkban nem találtam Harry-t sehol. 

- Szia! - köszöntem Niall-nek, aki már a konyhában volt (a közös házban) és az étkezőasztalnál ült.

- JÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓ REGGEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEELT! - ugrott ki a kamrából Louis.

- Atya úr isten baszki Louis! A frászt hozod rám! - ordítottam, de a mondatom vége már nem sikerült olyan komolyra, mert közben elnevettem magamat.

- Szia Betty! - mondta Louis az előbbinél jóval kultúráltabban.

- Mi az isten van rajtad? - néztem rá Louis reggeli 'kollekciójára', ami igen csak félre sikeredett. Egy szakács sapi volt rajta, kis köténykével, és egy habverővel a kezében. 

- Ma én csinálom a reggelit! - mondta büszkén.

- Aha. És mi lesz a reggeli? - kérdeztem félve.

- Lekváros kenyér! - jelentette ki ünnepélyesen, és felemelte a kezeit. Eközben a habverő kiesett a kezéből, és a sapija is a földre esett. A teljesen fuccsba ment 'nagy bejelentést' próbálta feldobni úgy, hogy visszavette a sapit, és odaszökkent (?) a habverőért, majd ismét beállt a 'tádádádádááááááámmm' pózba, és megismételte magát.

- Lhhhekváros kenyééééééhhhhhr! - ismételte, de itt én már a földön fetrengtem a nevetéstől.:D

- És pontosan miért kell ehhez habverő? - kérdeztem tovább.

- Chh.. Ehhez te nem értesz. Inkább várd meg az összhatást. Szóval tűnés! - mondta Louis, és elkezdett kihessegetni a konyhából.

- Neeem! Hol van Harry? - kérdeztem, de már az ajtófélfába kapaszkodtam, mert Louis úgy lökött ki onnan, mint egy buldózer. (XD???) 

Végül felvett az ölébe (?) és kihurcolt a konyhából...

*Niall szemszöge*

Amikor Betty bejött a közös házba, azon belül a konyhába, azon voltam, hogy lenyugodjak. De nem tudtam. Amikor Louis elkezdte csikizni Betty-t, nagyon határon voltam, hogy most azonnal kiosztom őket. 

De amikor Louis felkapta Betty-t az ölébe, én nem bírtam tovább.

- Na jó, ebből elég volt! - csaptam le a bögrémet az asztalra, amiből a tea nagy része kifolyt.

- Tessék? - nézett rám komoran Betty. Hirtelen a jó kedve egyből lekonyult.

- Elegem van ebből.. BELŐLETEK! - mutattam rájuk a kezemmel magyarázva. - Elmondok Harrynek mindent. MINDENT.

*Betty szemszöge*

Niall szavai csak úgy hangzottak a füleimben. Elmondok.. Harrynek... Mindent.. Mindent.. MINDENT. 

Ez után teljesen elszédültem, és neki dőltem a falnak. Vettem egy mély levegőt, majd felálltam, és nyugodt hangon szóltam Niallnek.

- Niall, kérlek. Teljesen félreérted az egészet. - mondtam. - Végre mindent tisztáztam Harryvel. És szeretem! Kérlek ne tedd tönkre! 

- Betty! Ezt nem teheted a barátommal. Nem nézhetem végig, ahogy a háta mögött kihasználod. Ennél még az is jobb, ha nincsen senkije. - mondta Niall, és be kell valljam, teljesen jogosan. 

- Niall! Kérlek! - mondtam, de már késő volt.

Harry, Zayn, és Liam épp felénk sétáltak, gondolom a kertnél voltak, vagy nem tudom. 

- Niall.. - mondtam, szinte elhalt hangon, és egy könnycsepp folyt le az arcomon. 

- Betty, miért sírsz? - kérdezte Harry aggódva, és sietősen jött oda hozzám.

- Majd én elmondom. - mondta Niall.

- Mi? Mi történt? Valaki mondja már el! - mondta Harry, most már ő is idegesen.

- Hogy mi történt? Nos, barátom elmondom neked. Betty megcsal téged. - kezdte.

- Mi? - nézett rám, és a szemeiben láttam, hogy egy világ tört össze benne.

- Louissal. Többször is rajtakaptam őket, hogy szemeznek. És egyszer csókolózni is láttam őket, amikor ti már együtt voltatok. A szállodában. Ma reggel pedig a testbeszédük teljesen egyértelmű volt. Harry én nagyon sajnálom, de a barátom vagy, és ezt tudnod kellett! - fejezte be Niall a mondandóját. 

- Ez.. Ez igaz?! - szegezte felém a kérdést Harry, de rám sem nézett. 

- Hát..

- Igaz? - vágott a szavamba.

- Harry, én nagyon szeretlek! - közelebb léptem Harryhez, de a kezével hárított.

- Szóval igaz.. - mondta, és könnybe lábadt a szeme. 

- Ez egy.. Teljes félreértés. - mentegetőztem.

- Betty. Elnéztem a Zayn-es dolgot. A sok félreértést. Hogy Louis vagy én. És még is megcsalsz vele. Nekem ez nem ér ennyit, ha elveszítem közben a legjobb haverom.. - mondta Harry, majd megsimította Louis vállát. - A mi történetünk itt ér véget..

Egy szót nem tudtam mondani. Egyszerűen megfordultam, és elmentem. Hallottam, hogy Louis egy 'Várj' félét mondd, de Liam mondta hogy hagyjon. Hagyja, hogy elmenjek. Elmenjek...

1. Díjam :D

Zsófii-tól kaptam, e-mailben: (Tök cuki) 

Sziaa! Imádom a blogodat, és szerintem megérdemelnél pár díjat, bár fingom nincs, hogy hogyan megy ez a díjazás, én szerkesztettem neked egy díjat, és hát lehet, hogy ez nem olyan hivatalos, mint a többi blognál, de ezzel fejezném ki, hogy IMÁDOM A BLOGOD!♥

Fhúú köszönöm szépen.:D♥
Egyébként én sem értem pontosan.. Aki érti, az kommentben kifejtené nekem? :D

1. fejezet: 31. rész - Minden rendben. Vagy mégsem?

Ma reggel az apartman nappali egyik ágyán keltem. Tegnap este késő estig beszélgettünk a srácokkal, valószínűleg közben bealudtam. Mire feleszméltem, Harry már ott ült mellettem az ágyon, telefonnal a kezében.

- Szia szerelmem! - mondta, majd kisimította a hajamat az arcomból, és egy puszit nyomott az arcomra.

- Most beszéltem a költöztetőkkel, és azt mondták, hogy délután már be tudunk költözni a 'villába'.

- Hát ez szuper! És mi mind ott leszünk? - kérdeztem lelkesedve.

- Hát úgy lesz, hogy lesz egy ház, ami csak egy nappaliból, egy konyhából, meg wc-ből fog állni. És a ház körül lesz a többi ház, a miénk, Zaynéké, Louiséké..stb. És Niall is kap egy külön házat. - mondta.

- Hát ez hihetetlen! Alig várom! - mondtam.

- Ó, és külön lesz még egy legény és egy leány lakás. Ha elegünk lenne az ellentétes neműekból. - vigyorgott.

- Soha nem lenne belőled elegem! - mondtam, majd magam felé húztam, és megcsókoltam.

*

- Skacok, mi lenne, ha lemennénk a tengerpartra reggeli után? - kérdezte Zayn reggeli közben.

- Hűű ez szuper ötlet! Ott van egy csomó bikinis csaj! - áradozott Niall.

- Fhú, tényleg! Ezaz! - mondta Harry, majd fejbe vágtam egy darab kiflivel.

- Áúúú! Ezt miért kaptam? 

- Hmm.. Nem is tudom. - kacsintottam rá, majd folytattam az evést.

Miután végeztünk a reggelivel, felöltöztem ebbe,

és alá vettem ezt.

- Lányok, készen vagytok már? - kérdezte Zayn, majd mi lányok, (Danielle, Perrie, Kate, és én) kiléptünk Perriék szobájából. Fogalmam sincs, miért ott öltöztünk, de mindegy.:D

- Wow! Titeket fog bámulni a fél strand! - mondta.

- Ohh köszi édes vagy! - mondta Perrie, majd megcsókolta.

*

- Hű, ez nagyon jó hely! - tettem le a kosarat a homokba, és elkezdtem Kate-tel kipakolni a kajákat, és a piknikplédet.

- Kajáljunk! - mondta Niall.

- Niall, kb. 4 órája ettél! - mondtam, majd ránéztem az órámra, ami fél 2-őt mutatott. Hát igen. Kicsit nehezen indultunk el 'reggeli után'.

- Nem baj! Kajáljunk most, és akkor kibírom még 4 óráig! - magyarázta, majd megvontam a vállam, és kipakoltam a hozott kajákat. E közben a fiúk átöltöztek fürdőgatyába, mi lányok pedig levettük a pólónkat, és bikini felsőben, és egy sortban 'pózoltunk'.

- Aaaaaaa.. Tuti, hogy Kate pakolt kaját! - áradozott Niall, és konkrétan összenyálazta magát. (?)

- Hát igen, elővigyázatos vagyok! :) - mondta Kate, majd azt vettem észre, hogy Louis engem bámul, amit Niall is észrevett, ezért bosszúsan nézett rám. Amióta lekapott mindet a liftben, eléggé megromlott a kapcsolatunk..

*

- Na, most hogy táplálkoztunk - bólintott Liam Niallre - mehetünk a vízbe? - kérdezte.

- Dobjuk be a csajokaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaat! - ordította Harry rosszfiúsan, majd felkapott, és tényleg bedobott (!!!) a jéghideg vízbe.

- Jéééééjzus atya úristen Harry ez nagyon hideg! - ordibáltam, de nem hallottam még a saját hangomat sem, mert közben sorba bedobták a fiúk Kate-et, Perrie-t és Danielle-t.

Ezután Louis-on volt a sor, sorban vitte ki a hideg vízből a lányokat, majd én következtem. Felkapott, én pedig a nyaka köré tekertem a kezeimet, és így kapaszkodtam belé. Niall nem figyelte, hogy a többi lányt is Lou vitte ki a vízből, csak azt nem, hogy engem is..

Megcsóválta a fejét, én pedig bólogattam, hogy 'ez nem az aminek látszik'. Erre ő 'de nagyon is annak látszik' bólintással válaszolt...

*

Bettyék új lakóhelyét így képzeljétek el: Egy nagy terület, közepén egy ház, ez a közös háza a srácoknak. A ház körül jobbra, és balra a lányok és a fiúk saját (komplett) háza. A 3 ház körül van a többi ház, ami a pároknak van. Pl.: Harry és Betty közös háza. Zayn és Perrie közös háza. Így van mindenkinek egy saját háza, és egy Niallnek is. (szegény :D)

A történetet onnan folytatom, hogy kipakolt mindenki mindent, és a közös ház nappalijában gyűlnek össze.

- Ez a nap nagyon jól telik! - mondtam lelkesen.

- Igen, tényleg nagyon jó volt! - mondta Lou.

- Azta! nézzétek meg a konyhát! - ordította Niall, gondolom a konyhából. (Jellemző :D)

- Hát Liam.. Kitettetek magatokért. - mondtam elismerően.

- Látod Louis? Mondtam, hogy ez lesz a legjobb hely! - mondta Liam.

- Jó elismerem. - mondta Lou majd vállon veregette Liamet.

- Na hogy tetszik baby? - kérdezte Harry, majd fölém hajolt, és szenvedélyesen megcsókolt.

- Hé skacok! Most már van saját kis kuckótok! Ha lehet, akkor ezt ott folytassátok! - mondta Liam.

- Okéokéoké. - mondta Harry.

Akkor mindjárt mehetünk, csak hozom a táskám. - mondtam.

Miután átvonultunk a saját házunkba, megint csak körbenéztem, és megállapítottam, hogy Harrynek nagyon jó ízlése van. 

Ilyen a konyha

a nappali

a fürdőszoba

a dolgozószoba, ahol Harry fogja írni a dalszövegeket

a hálószoba

és a szobám, ha magányra vágyom.

Miután átvonultunk a saját házunkba, megint csak körbenéztem, és megállapítottam, hogy Harrynek nagyon jó ízlése van. 

Beléptem a bejárati ajtón, ahol felkapott az ölébe, és felcipelt az emeleten, a hálószobába.

- Ez szükséges? - kérdeztem, de nem válaszolt, csak egy huncut vigyor ült ki a szája sarkára. Mikor beléptünk a szobába, lehámozta rólam a ruhámat, majd az ágyra döntött, és ő is megszabadult a ruháitól..

Innentől a fantáziátokra bízom. :D Vannak kiskorú olvasóim is.. Mellesleg.. Én is az vagyok :D 

1. fejezet: 30. rész - "Mindig bajba sodrod magadat..."

Halihóó! Bocsi, hogy ilyen rövid lett, de nincs sok időm..:/ Jó olvasást!♥


- Na kivel kezdjem? - kérdezte, majd rám nézett, és megcsillant a szeme...
- Hellóka! - lépett hozzám közelebb, és megsimította az arcomat, majd kikötözte a kötelet, amivel eddig a székhez voltam rögzítve.
- Felállhatnék? - kérdeztem megszeppenve, mert azt hittem, ha sokáig így maradok, talán elhalnak a csontjaim. (Igen..Ez lehetséges - Szerk. megjegyz.)
- Gyere csak! - mondta 'cukrosbácsi' hangon.
Felálltam, majd kinyújtózkodtam.
- Ha már így felálltál, csinálhatnánk valamit. - mondta, majd közelebb jött hozzám, és az államat megfogva felemelte a fejemet, hogy a szemembe tudjon nézni. - Ugye nincs ellenedre? - mondta olyan sátáni hangon Bob.
Nem mertem megszólalni. Ilyen helyzetben? 
Tudtam, hogy mi fog most velem történni, és nagyon féltem. Lassan megfogta már kötözetlen kezeimet, majd maga köré tette, mintha megölelne. Intett Lennienek, hogy vigye ki a másik lányt, majd elengedett, és eldöntött a mögöttem lévő matracra.
Nem mertem mozdulni. Hagytam, hogy úgy bánjon velem, mint egy rongybabával. 
Elkezdte lesimítani rólam a ruhám pántját, miközben a másik kezével simogatta a lábaimat. Levette rólam a ruhát, majd amikor egy szál melltartóban voltam, abbahyagta. 
- Mi a.. - mondta, majd valaki szó szerint berúgta az alagsor ajtaját. A szemem könnyekben volt, ezért csak később láttam, hogy az a valaki Harry, majd sorban a többiek is. Liam, Zayn, Louis, és Niall. Mégis van Isten! 
Harry odaterelt volna a fiúkhoz, de én meg sem bírtam mozdulni a sokkos állapottól . Mivel Bob háttal állt nekem, kihasználtam az alkalmat, és belerúgtam a férfiasságába. Ettől összerogyott, és ekkor futottam oda Harryhez egy szál melltartóban, hogy megöleljem. Levette a pulcsiját, amit fel is vettem, majd odafutottam Liamhez, aki átölelt. 
Harry odament a tökéletes rúgásomtól már földön fekvő Bobhoz (:D), majd belerúgott még egyet, és behúzott az arcába is párat. Ezek után kijöttek a rendőrök, ezért Harry hazaküldött minket, ő pedig beszélt a rendőrökkel. 

*

- Szép kis szülinap. - mondtam csalódottan, amikor feléptünk a szálloda apartmanjába. 

- Jajj Betty! Annyiszor hívtunk! Hála az égnek, hogy semmi bajod! - ölelt át Eleanor.

- Bocsi, épp meg akartak erőszakolni.. - tettem fel a kezemet olyan "Mit tehetnék?" típusban, majd mosolyogtam egyet közölve, hogy minden rendben van. 

- Soha többet nem mozdulok el mellőled! - mondta Harry, majd egy könnycsepp csordult le az arcomon. - Mindig bajba sodrod magadat.. - mondta, majd megcsókolt. 

1. fejezet: 29. rész - Szép kis szülinap...

*

Egyedül keltem a hálószobában. Kávéillatra lettem figyelmes. Kis idő múlva erőt vettem magamon, és kicsoszogtam az apartman nappalijába. Sehol senki. Benéztem a srácok szobáiba. Sehol senki. Ez már gyanús volt. Aztán beléptem a konyhába.

- BOLDOG SZÜLINAPOOOOOOOOOOOOT! - ordította egyszerre Kate, Danielle, Perrie, Zayn, Harry, Louis, Niall és Liam. 

- Mii? - néztem értetlenül. - Hanyadika van?! 

- Júúnius 19! - mondta Harry, majd adott egy *kétórájakeltemfelésazótanemláttalak* csókot. 

- Hát ez.. Teljesen kiment a fejemből.. - néztem körül megsemmisülten. 

- Még jó, hogy mi tudtuk! - mondta Kate. 

- Bizony! Ma este elmegyünk egy kicsit bulizni, bennevagytok? - kérdezte Harry. 

- Na nááá! - ordította Zayn.

A nap hamar elment, mindenki az estét várta. 

*

- Hű de csinik vagytok! - mondta Harry, amikor Kate-tel átöltöztünk a bulis ruhába.

Rajtam ez a ruha volt

Kate-ten pedig ez.

Ahogy kiléptünk a hotelből, szétvált a társaság. Liam, Niall, és Zayn a barátnőikkel együtt valami giccses helyre mentek.
Én, Kate, Harry és Luois pedig egy szolid bárba ültünk be.

- Üljetek le, hozok piát. - mondta Harry, majd Louis is csatlakozott hozzá.

- Akkor ma kicsapunk a hámból? - néztem vigyorogva Kate-re.

- Na náá! 18 vagy.. Az már komooly - mondta Kate elismerően.

A beszélgetést nem tudtuk folytatni, mert egy rossz arcú ember, és két csatlósa lépett be a bárba. A zene lehalkult, és mindenki síri csöndbe maradt.

- Szia cica! - nézett egyenesen rám a rossz arcú ember. Kerültem a szemkontaktust, és Harryre néztem segítségkérően. Harry is engem nézett, de azt hiszem egyenlőre földbe gyökerezett a lába.

- Nem hallottad hogy köszöntem? - nézett rám az az 'ember', aki egyébként bűzlött, de nem csak az alkoholtól.

- Őt hagyja békén! - indult volna el Harry, de Louis visszafogta.

- Engedj már el haver! Nem látod mi folyik itt? - kérdezte Harry Louistól, és próbált odajönni hozzám.

- Na mivan? Elvitte a cica a nyelvedet? - nézett még mindig rám, majd megfogta a kezemet, így kényszerültem felállni. - Hmm.. Nem vagy te olyan rossz hús.. - mondta.

- Engedd el te mocskos disznó állat! - kelt ki magából Harry, majd sikerült kiszabadulnia Lou kezei közül, és elindult felénk.

- Állj meg! - ordította az ember, aki engem fogott, majd egy pisztolyt húzott elő, és a nyakamhoz tette. - Így vigyázz! - mondta, majd a férfi kivezetett a bárból, és behurcolt egy furgonba..

*Louis szemszöge*

Az a csávó pisztolyt tartott Betty nyakához, majd elhurcolta. Mi a fene? Hogy történhetett ez? 

- VALAKI CSINÁLLJON MÁR VALAMIT! - ordítottam a bárba. - MI A FASZT ÁLLNAK ITT CSINÁLLJANAK VALAMIT!!! 

Kifutottam, és láttam, ahogyan elszáguld a furgon.. 

*Betty szemszöge*

Kétségbeesetten ültem mozdulatlanul a kocsiban, és hagytam, hogy Bob (az elrablóm) cselédjei megkötözzenek.

- Jó szorosra! - mondta Bob. 

- Áúúú! - sikítottam fel. - Ez nagyon szoros! Kérem ne! Nem megyek el! - mondtam.

- Maradj kussban. - mondta nyugodt hangon Bob.

- Meg fognak találni! És akkor önt lecsukják! - mondtam.

- Maradj csöndben, vagy olyat teszek, amit egy életre megbánsz majd! - fenyített meg, és megtépte a hajamat.

Az úton már meg sem szólaltam. Amikor megállt a kocsi, kiszállt Bob, és a cselédjei, majd az egyik a hátára kapott (?) és bevitt egy pince szerűségbe. A hosszú alagsoron sötét volt, ezért gyertyákat használtak.

*

Lennie, az egyik beosztott/cseléd vagy mit is érdekel kicsoda, levette rólam a kötést, amikor már csak ketten voltunk az alagsorban. 

- Fhú köszi! Iszonyúan fájt! - kíséreltem meg pár kedves mondatot. Majd amikor észrevettem, hogy elkezd kötözni egy székhez, lehervadt az a minimális mosoly is a számról. - Vagy úgy.. - javítottam ki magamat.

Amikor Lennie otthagyott az alagsorban, eszembe jutott, hogy a zsebemben van a telefonom. Valami csoda folytán sikerült kiszednek, és az összekötözött kezeimmel írtam egy SMS-t Harrynek. 

,,Kelvin tér, valami alagsor. SOS."

Harry rögtön hívott, de nem tudtam a fülemhez tartani a telefont, ráadásul le is ejtettem a földre.

- Betty! Jól vagy? Hol vagy? - szólt bele a telefonba kétségbeesetten.

- Harry! Segíts ezek őrültek! Valamilyen Kelvin tér, de nem láttam rendesen. Egy alagsorban vagyok rákötözve a székre. Lépcső is van! Nem tudok kijutni! - ordítottam a magamét, ami így visszagondolva nem volt jó ötlet, mert Lennie meghallotta..

- Te meg mi a fenét csinálsz? - kérdezte, majd rátaposott a telómra. Kampec.

- Említettem, hogy ma van a szülinapom? - kérdeztem bátortalanul. 

- Ohh. Ez esetben boldog szülinapot. - mondta, majd hozzámvágta a telóm maradványát. - És jó lesz ha lenyugszol, mert Bob nemsokára jön.. És tervei vannak veled. 

- Mi? - kérdeztem.

- Legyen elég annyi, hogy nagyon sok lány megbánta már, hogy összefutott vele. - mondta.

- De én mit ártottam neki? Mit? Mondja már el valaki, hogy mit vétettem? - ordítottam hisztisen, és azt hiszem sokkos állapotban. 

Ebben a pillanatban Bob rontott be egy másik lánnyal, akit konkrétan összekötözve ledobott a földre (!!!), majd Lennievel otthagytak minket. A lány sírt.

- Szia.. - köszöntem.

- Szia.. Nagy bajban vagyunk ám.. Ugye tudod? - kérdezte, majd szomorúan tekintett maga elé.

- Te tudod, hogy miért vagyunk itt? - kérdeztem.

- Sajnos igen. - mondta. - Bob.. Egy bűnöző.. Más néven.. Egy pedofil. 

- Istenem most segíts.. Harry hol vagy már? - kérdeztem magamtól. 

Az 'infócserénket' megszakította az, hogy Bob visszajött hozzánk. 

- Na kivel kezdjem? - kérdezte, majd rám nézett, és megcsillant a szeme...

1. fejezet: 28. rész - Még mindig felkavar...

Sziasztok olvasóiiim! :) Itt van pár kép, hogy eltudjátok képzelni a helyszíneket. Jó olvasást!♥
Ez a nagy nappali az apartmannban, ahol mindenki gyülekezni szokott. Ebből nyílnak a srácok szobái.

Ez a közös konyha, az apartmann nappalijából nyílik

Louis és Kate hálószobája

Liam és Danielle hálószobája

Harry és Betty hálószobája

Zayn és Perrie hálószobája

Niall hálószobája.

[És igen. Kicsit gazdagok, úgyhogy megtehetik, hogy ilyen szobákban szálljanak meg, amíg nincs kész a saját házuk :D]



Az utazás sok időt vett el, így élvezhettük a teraszon a naplementét.
- Gyerekek, baj van! - szólalt meg Niall.
- Mi a baj? - kérdeztük mindannyian halál komolyan Nialltől.
- Éhes vagyok! 
- Niall, azt mondd, amikor nem. Akkor van nagy baj. - mondta Danielle.
- Viszont nem mehetünk csak úgy le az étterembe a fiúkkal. Szerintem fel kéne hozatnunk a kajákat.  Elvégre ezért fizetjük ezt a helyet, nem? - mondta Kate.
- Jó, akkor lemegyek szólni. - mondtam.
- Várj, itt a telefon. Minek mész le? - kérdezte Zayn.
- Nem működik! - mondta Niall.
- Honnan tudod? - néztem rá furán.
- Onnan, hogy mondták a recepción, csak éppen nem figyeltetek, mivel el voltatok foglalva a szerelmeitekkel. - nézett körül Niall szemrehányóan. 
- Ez esetben a terv változatlan. Lemegyek szólni, rendben? - kérdeztem.
- De siess Baby. - mondta Harry. :)
- Mehetek én is? A szobánkban nem működik a TV, és szólni akarok. Kate-tel filmes estét terveztünk. - mondta Louis.
- Oké, akkor mindjárt jövünk. - mondtam a többieknek, akik nem igazán figyeltek. 

*

- Szóva Kate-tel minden rendben van? - kérdeztem Louistól a lift felé haladva, és még ennyi idő után is megszakadt a szívem.

- Abszolút. És Harryvel? - kérdezett vissza.

- Megvagyunk. Nagyon kedves, és odafigyel rám. - mondtam.

- Igazából én örülök ha boldog vagy.

- Nem kellett volna már odaérnünk a földszintre? - váltottam témát. 

- Basszus elromlott a lift. - mondta Lou.

- Isteneeeeeeeeeem. - mondtam felháborodva. Jellemző. Ha én beszállok eg liftbe, az tuti akkor romlik el, amikor egy olyan személlyel vagyok benne, akivel egy nem éppen kellemes beszélgetést folytatok. 

- Úgy látszik ittragadtunk egy ideig. - jelentette ki a nyilvánvalót. 

Természetesen se nálam, se nála nem volt telefon, úgyhogy csak a vészjelző gomb maradt, ami természetesen ezen a napon, ebben a pillanatban NEM működött. -.-

- Szóval örülsz, ha boldog vagyok? - ismételtem meg pár perccel ezelőtti mondatát.

- Igen, remélem ezt te is tudod. 

- Igazából nagyon örülök, hogy ezt mondod.. És tudom, hogy.. Izé.. Szóval tudom, hogy nagyon megbántottalak, és nagyot csalódtál bennem, de nem tudtam választani és... - a mondatot nem tudtam folytatni, mert ellökte magát a lift falától, két kezével megfogta az arcomat, és megcsókolt.

Ahhoz, hogy egy csók igazán jó legyen, jelentenie kell valamit. Azzal kell megtörténnie, akit nem tudsz kiverni a fejedből, hogy mikor az ajkaitok összeérnek, egész testeddel érezd. Olyan heves és mély kell legyen, hogy ne akarj többé levegőt venni. 

És én is ezt éreztem. Nem akartam ezt érezni, de ezt éreztem. 

Mind a ketten tudtuk, hogy ez a legnagyobb baromság, amit valaha is tehetünk.

A csókunk közben kinyílt a lift ajtaja, ami előtt Niall állt. 

- Niall! Te.. Te mit csinálsz itt? Ez nem az, aminek látszik! - mondtam. 

- Pedig nagyon is úgy tűnik! Megcsald Harry-t! - mondta. Szemeiben csalódottság volt. Vetett rám egy megvető pillantást, majd megfordult, és elviharzott.

- Ezt nem tehetem Harryvel. - mondtam inkább magamnak, de Louis nem hagyta annyiban.

- Ne haragudj! Nem akartam.. Csak egyeszerűen kívánlak. SZERETLEK! - beszélt össze - vissza.

- Louis.. Te döntöttél így. Ne nehezítsd meg. Kérlek.. - mondtam, majd kikerültem, és odamentem a recepcióshoz. Miután elintéztem a kaja dolgot, visszamentem az apartmannba. 

Már mindenki ott csődült a foteleken, én köszöntem, majd bementem a konyhába. Később Liam is csatlakozott hozzám.

- Valami baj van? – próbálta keresni a tekintetemet, de szándékosan fordultam el. Nem akartam, hogy sírni lásson. – Mintha könnyes lenne a szemed. Sírtál, Betty?
- Nem, csak… hagymát pucoltam és… khm… most tartok szünetet – hazudtam a könnyeimet törölgetve. Felnéztem, mire elmosolyodott, amiből arra engedtem következtetni, hogy egy szavamat se hiszi.
- Aha, értem. És hol a hagyma? – tette fel a költői kérdést. Hebegve-habogva próbáltam elmagyarázni, hogy kidobtam, mert megpenészedett (?). – Szörnyen rosszul hazudsz – jegyezte meg mosolyogva.

- Jajj Liam.. Én olyan hülye vagyok.. - mondtam kifakadva.

- Louis? - kérdezte.

- Niall? - kérdeztem vissza.

- Ő mondta, igen. Figyelj, én nem tudom, hogy pontosan mi van köztetek.. De át kéne értékelned a dolgokat.

- Tudom.. És kérlek, könyörgöm ne mondd el se Kate-nek, se Harrynek.. Én ezt nem akartam.. És Harryt szeretem. Soha nem kérnélek, hogy hazudj miattam, de ha ezt most elmondod valakinek, akkor örökre búcsút inthetek mindannyiótoknak.. - mondtam szégyenkezve.

- Ne aggódj! Tőlem nem tudja meg senki. - mondta, majd átölelt.