1. fejezet: 13. rész - Bella és Chris???

Január 15., Kedd

Hajnali 4-kor keltem. Egyszerűen nem hagy nyugodni Bella viselkedése. Vajon mi olyan titkos, hogy megzsarol Louissal?
A Little things-re keltem, ami eléggé kiábrándító volt, mert Zayn kezdte a dalt.
- Betty! Betty! - kiabált Bella.
- Mi vaaaan?! - csoszogtam át Bella szobájába.
- Itt egy póóóóóóóóóóóóóók!!! - sikított Bella.
- Jééééézusoooom - játsszottam meg magam. - Egy pók! Vigyázz, mert leharapja a fejedet! - vigyorogtam. :)
- Üsd már le! - parancsolt rám.
- Jól van na. - mondtam. Hát igen. Soha sem voltam az a "jujj póóók úristen vidd innen" típus. Megfogtam egy zsepit, felvettem szerencsétlen pókicát, és kidobtam az ablakon.
- Húúú, köszi! - hálálkodott Bella.
- Mehetek készülődni suliba? Vagy egyéb vadállat van még a szobádban? - gúnyolódtam.
- Menyj. - mondta Bella.
Elvégeztem a szokásos fogmosást, felöltöztem ebbe

és lementem. Beni farokcsóválással köszöntött. Felvettem a tízóraimat a konyhaasztalról, amin egy cetli volt. "Betty, hamarabb be kellett mennem a szállodába, apád pedig elment intézni a csekkeket. Menjetek busszal a suliba. Puszi: Anyu."
- Remek.. - sóhajtottam. - Bella, 10 perc múlva indulunk a suliba, busszal kell menni..
- Nemáááááááár. - hisztizett Bella.
- 10 perc múlva. - ismételtem.
10 perc múlva Bella lennt volt, és elindultunk a suliba. Amikor végre beértünk, felmentem a termünkbe, és Kate felé vettem az irányt, aki éppen Chrissel beszélt. Chris a volt barátom, akit még mindig nagyon szeretek, de már nem úgy. Fél évig jártunk, és egyszer csak közölte velem, hozzáteszem Facebookon, hogy maradjunk csak barátok, mert ő nem érez semmit. Utána fél évig depressziós voltam, nem bíztam meg senkiben. Akkor is csak Kate állt mellettem. De ez a múlté. Szóval Kate Chrissel beszélt, ezért lepakoltam a padomhoz, és megvártam, amíg Kate abbahagyja a beszélgetést Chrissel.
- Miről beszéltetek Chrissel? - mentem oda Kate-hez.
- Á semmi különös. Csak ő volt az egyetlen normális ember, aki már beért. - mondta Kate.
- Értem. Mizu? - öleltem meg.
- Semmi különös. Mi van Bellával? - érdeklődött.
- Fogalmam sincs, hogy mit csinállt, de nem tetszik ez nekem.. - mondtam sejtelmesen.
- Úúúúúúúúúú, kémkedjünk utánaaaa! - mondta Kate.:)
- Én is arra gondoltam, hogy szünetekben megnézhetnénk, hogy mit csinál. - mondtam.
- Oksi, akkor első óra után kémkedésre fel! - jelentette ki Kate. Oké.. Felőlem..:D
Első szünetben semmi gyanús, második, harmadik, és a többi is így telt, kivéve a 6. szünet.
Kate-tel éppen az udvarig követtük Bellát, amikor az udvarról lefordult a sarokig. Ott várta egy fiú. Pontosan Chris. Az állam leesett..
Chris a hugommal kavar.. Azt hittem odamegyek, és felpofozom..
Chris csókkal üdvözölte Bellát, majd a falhoz döntötte, és egymáshoz simultak.. Majd csókolóztak egy ideig, és amikor teljesen kiakadtam, Kate támogatóan nézett rám.
- Gyere, menyjünk innen.. - sóhajtott.
Még mindig sokkolva csoszogtam a folyosón, és azon gondolkodtam, hogy ez hogyan történhetett meg.
Hazafelé is csak bambultam. Este is.. Nem törődtem azzal, hogy Bella hazjön-e időben, vagy sem. Nem érdekelt.
Anyu este 8-kor ért haza, és Bella még mindig nem ért haza.
- Sziasztok! - mondta anyu.
- Inkább csak szia. - javítottam ki.
- Hol van Bella? - nézett rám döbbenten.
- Hát anyukám.. Ez egy nagyon jó kérdés.. - mondtam neki, mintha ő tehetne az egészről. Pedig nem. :|
- Nem veszi fel.. - Csapta le a telefonját az asztalra.
Már apu is hazaért, mindannyian aggódtunk, amikor este 11-kor Bella hulla részegen jött haza.
Anyuék nagyon kiakadtak, nagyon leordították a fejét, és 1 havi szobafogságot kapott, valamint soha többet nem találkozhat Chrissel, és nem mehet el otthonról 2 hónapig.. Én úgy érzem megérdemelte. 14 évesen bepijálva hazatolja az arcát este 11-kor?!
Az idegességtől remegve feküdtem le. Azt hiszem megint nem fogok tudni aludni..