Ma reggel 7-kor keltem. Kimentem sétálni, és amikor visszajöttem Bella már várt.
- Betty, nézd mit találtam! - mondta.
A kezében a laptopja volt, és egy cikket mutatott a neon.hu-ról, amin Louis titkos "barátnője" volt. Azaz a függönyös, mit tegnap én is láttam, és egy új, amin a converse cipőm van ahogy éppen futok, hogy ne tudják meg, hogy ki vagyok.
- Ez durva.. - mondtam.
- Ugye? Hihetetlen, hogy Louisnak van barátnője, és én nem tudtam róla. - mondta felháborodottan.
- Na gyere, menjünk reggelizni - mondtam, enyhén célozva, hogy ejtsük a témát.
Lementünk az étkezőbe, és már mindenki az asztalnál ült. Nagyi, papa, anyu és apu. Valahogy éreztem, hogy családi kupaktanács lesz. És jól éreztem :)
- Gyerekek. - kezdte apu. - Találtam egy korábbi gépet, és tekintettel arra, hogy nektek másnap suli, a vasárnap még a tietek, és indulhatnánk ebéd után, és szombatra hazaérünk. A vasárnap a tietek, és hétfőn suli.
- Az jó, akkor én kaja után megyek is bepakolni a cuccaimat. Rá fog menni a délelőtt. - mondtam.
Így is lett. Kaja után elmentem összepakolni, és ezzel el is ment az idő. Ebéd után a ház elé jött a taxi, elköszöntünk a nagyitól, és indultunk a repülőtérre.
A repülőtéren nagyon sokan voltak, a Londoni gépen viszont csak mi voltunk, meg még 3 család. Az utolsó pillanatban, mielőtt csukódtak az ajtók, Zayn Malik lépett be egyedül. Bellának nyitva maradt a szája, anyuéknak fel sem tűnt, a többi család nem ismerte őt.
- Bella, csak ne sikíts, jó? - motyogtam neki. - Gyere menjünk oda. - mondtam neki.
- Oké.. - mondta, és relaxált, ami nem ártott, mert azt hittem ott fog elájulni Zayn láttán.
- Szia, nagy rajongóid vagyunk! - mondtam, mintha még soha nem láttam volna, persze tudott mindent. Rámkacsintott.
- Sziasztok! Nagyon jó érzés ezt hallani.
- Kaphatnánk egy autogrammot? - kérdezte Bella.
- Perszee! - mondta.
Bella elment lapért, és tollért, és amikor nem figyelt, akkor Zayn egy üzit nyomott a kezembe.
- Louistól. - suttogta.
Gyorsan elolvastam a lapot. "Szeretlek! Londonban találkozunk!"
- Köszi. Egyébként hogyhogy Londonba mész most? - kérdeztem, mert kezdett kínos csend lenni, és Bella még mindig nem hozta a tollat.
- Már készülök a Londoni koncertre, most fogom lefoglalni a szállásunkat, és elkezdjük szervezni a helyszínt.
- Értem. - mondtam. - És a többiek?
- Ők majd 1 hét múlva jönnek.
- Itt a toll! - hozta Bella.
Zayn aláírta nekünk a lapokat, és mondtam Bellának, hogy üljünk vissza, ne zavarjuk. Nagy nehezen vissza lehetett tessékelni a székünkhöz. Bedugtam a fülembe a füllhallgatómat, és becsuktam a szemem. Fél óra múlva a bemondóban megszólalt a pilóta hangja.
- Tisztelt utasok! Ne essenek pánikba! A nagy viharok miatt muszály kényszerleszállást alkalmaznunk. A legközelebbi reptéren 10 perc múlva ott leszünk! - mondta nyugodtan.
- Na, szuper! - mondtam idegesen.
A gép 10 perc múlva leszállt, és mielőtt kipakoltuk a cuccokat a gépből, egy nő kezdett ordibálni.
- Kérem várjanak! A repülőtéren van szállás részleg az ilyen esetekre. Mondom, hogy hogyan lesznek csoportosítva a szobákba az emberek. - mondta. Bella anyuval és apuval került egy szobába. A három család három fős volt, így ők is egybe kerültek, és mivel Bella anyuékkal volt, és csak három személyes szobák voltak, így én Zaynnel kerültem egy szobába, ketten.
- Na szuper! Miért nem én vagyok Zaynnel?! - kérdezte Bella.
- Bella. Szerintem most nem ez a legnagyobb bajunk. - mondta apu.
- Szerintem sem. - mondtam, bár magamban vigyorogtam, mert így legalább több dolgot tudhatok meg majd Louisról.
A nő elcipeltette a cuccainkat szobák szerint, és utána minket is odavezettek a szobákba. Anyu mondta, hogy nem fognak átjárkállni, elég nagy vagyok, hívjam, ha valami baj van. Így hát kipakoltam és Zayn is kipakolt.
- Akkor most azt hiszem, egy ideig ittragadtunk. - mondta.
- Na ja. De ha már így az ölünkbe pottyant az idő, akkor kicsit beszélgethetnénk. - mondtam, és kíváncsi arcot vágtam.
- Jó. Kezdjük nálad! - mondta.
- Oké! Kérdezz! :D
- Hogyan találkoztatok Louissal? - kérdezte, és közben a szemöldökét mozgatta.
- Komolyan ez érdekel a legjobban? - néztem rá döbbenve.
- Ha már így az ölünkbe pottyant az idő! :) - mondta.Délután 5-kor kezdtünk el beszélgetni, és este 10-ig tartott. Nagyon sok mindent megtudtam róla, és ő is rólam, meg a Louissal való kapcsolatomról is beavattam. Nagyon jó volt vele beszélgetni. Végre nem kellett semmit sem titkolnom, és nyíltan beszélhettem valakivel..:)
- Betty, nézd mit találtam! - mondta.
A kezében a laptopja volt, és egy cikket mutatott a neon.hu-ról, amin Louis titkos "barátnője" volt. Azaz a függönyös, mit tegnap én is láttam, és egy új, amin a converse cipőm van ahogy éppen futok, hogy ne tudják meg, hogy ki vagyok.
- Ez durva.. - mondtam.
- Ugye? Hihetetlen, hogy Louisnak van barátnője, és én nem tudtam róla. - mondta felháborodottan.
- Na gyere, menjünk reggelizni - mondtam, enyhén célozva, hogy ejtsük a témát.
Lementünk az étkezőbe, és már mindenki az asztalnál ült. Nagyi, papa, anyu és apu. Valahogy éreztem, hogy családi kupaktanács lesz. És jól éreztem :)
- Gyerekek. - kezdte apu. - Találtam egy korábbi gépet, és tekintettel arra, hogy nektek másnap suli, a vasárnap még a tietek, és indulhatnánk ebéd után, és szombatra hazaérünk. A vasárnap a tietek, és hétfőn suli.
- Az jó, akkor én kaja után megyek is bepakolni a cuccaimat. Rá fog menni a délelőtt. - mondtam.
Így is lett. Kaja után elmentem összepakolni, és ezzel el is ment az idő. Ebéd után a ház elé jött a taxi, elköszöntünk a nagyitól, és indultunk a repülőtérre.
A repülőtéren nagyon sokan voltak, a Londoni gépen viszont csak mi voltunk, meg még 3 család. Az utolsó pillanatban, mielőtt csukódtak az ajtók, Zayn Malik lépett be egyedül. Bellának nyitva maradt a szája, anyuéknak fel sem tűnt, a többi család nem ismerte őt.
- Bella, csak ne sikíts, jó? - motyogtam neki. - Gyere menjünk oda. - mondtam neki.
- Oké.. - mondta, és relaxált, ami nem ártott, mert azt hittem ott fog elájulni Zayn láttán.
- Szia, nagy rajongóid vagyunk! - mondtam, mintha még soha nem láttam volna, persze tudott mindent. Rámkacsintott.
- Sziasztok! Nagyon jó érzés ezt hallani.
- Kaphatnánk egy autogrammot? - kérdezte Bella.
- Perszee! - mondta.
Bella elment lapért, és tollért, és amikor nem figyelt, akkor Zayn egy üzit nyomott a kezembe.
- Louistól. - suttogta.
Gyorsan elolvastam a lapot. "Szeretlek! Londonban találkozunk!"
- Köszi. Egyébként hogyhogy Londonba mész most? - kérdeztem, mert kezdett kínos csend lenni, és Bella még mindig nem hozta a tollat.
- Már készülök a Londoni koncertre, most fogom lefoglalni a szállásunkat, és elkezdjük szervezni a helyszínt.
- Értem. - mondtam. - És a többiek?
- Ők majd 1 hét múlva jönnek.
- Itt a toll! - hozta Bella.
Zayn aláírta nekünk a lapokat, és mondtam Bellának, hogy üljünk vissza, ne zavarjuk. Nagy nehezen vissza lehetett tessékelni a székünkhöz. Bedugtam a fülembe a füllhallgatómat, és becsuktam a szemem. Fél óra múlva a bemondóban megszólalt a pilóta hangja.
- Tisztelt utasok! Ne essenek pánikba! A nagy viharok miatt muszály kényszerleszállást alkalmaznunk. A legközelebbi reptéren 10 perc múlva ott leszünk! - mondta nyugodtan.
- Na, szuper! - mondtam idegesen.
A gép 10 perc múlva leszállt, és mielőtt kipakoltuk a cuccokat a gépből, egy nő kezdett ordibálni.
- Kérem várjanak! A repülőtéren van szállás részleg az ilyen esetekre. Mondom, hogy hogyan lesznek csoportosítva a szobákba az emberek. - mondta. Bella anyuval és apuval került egy szobába. A három család három fős volt, így ők is egybe kerültek, és mivel Bella anyuékkal volt, és csak három személyes szobák voltak, így én Zaynnel kerültem egy szobába, ketten.
- Na szuper! Miért nem én vagyok Zaynnel?! - kérdezte Bella.
- Bella. Szerintem most nem ez a legnagyobb bajunk. - mondta apu.
- Szerintem sem. - mondtam, bár magamban vigyorogtam, mert így legalább több dolgot tudhatok meg majd Louisról.
A nő elcipeltette a cuccainkat szobák szerint, és utána minket is odavezettek a szobákba. Anyu mondta, hogy nem fognak átjárkállni, elég nagy vagyok, hívjam, ha valami baj van. Így hát kipakoltam és Zayn is kipakolt.
- Akkor most azt hiszem, egy ideig ittragadtunk. - mondta.
- Na ja. De ha már így az ölünkbe pottyant az idő, akkor kicsit beszélgethetnénk. - mondtam, és kíváncsi arcot vágtam.
- Jó. Kezdjük nálad! - mondta.
- Oké! Kérdezz! :D
- Hogyan találkoztatok Louissal? - kérdezte, és közben a szemöldökét mozgatta.
- Komolyan ez érdekel a legjobban? - néztem rá döbbenve.
- Ha már így az ölünkbe pottyant az idő! :) - mondta.Délután 5-kor kezdtünk el beszélgetni, és este 10-ig tartott. Nagyon sok mindent megtudtam róla, és ő is rólam, meg a Louissal való kapcsolatomról is beavattam. Nagyon jó volt vele beszélgetni. Végre nem kellett semmit sem titkolnom, és nyíltan beszélhettem valakivel..:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése