Sziasztook! Ezzel a résszel zárnám le ezt a fejezetet. Remélem tetszik! Aki eddig nem írt, azt megkérném, hogy írjon kommentet. Ha nem írtok semmit, nem tudom, hogy érdemes-e folytatni a bloggerkedést.
Na, jó olvasást. Bogii xx
Reggel mosollyal az arcomon keltem. A felejthetetlen éjszaka nyomait vizslattam az agyamban, miközben áttotyogtam a közös házba, mert a sajátunkban nem találtam Harry-t sehol.
Na, jó olvasást. Bogii xx
Reggel mosollyal az arcomon keltem. A felejthetetlen éjszaka nyomait vizslattam az agyamban, miközben áttotyogtam a közös házba, mert a sajátunkban nem találtam Harry-t sehol.
- Szia! - köszöntem Niall-nek, aki már a konyhában volt (a közös házban) és az étkezőasztalnál ült.
- JÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓÓ REGGEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEELT! - ugrott ki a kamrából Louis.
- Atya úr isten baszki Louis! A frászt hozod rám! - ordítottam, de a mondatom vége már nem sikerült olyan komolyra, mert közben elnevettem magamat.
- Szia Betty! - mondta Louis az előbbinél jóval kultúráltabban.
- Mi az isten van rajtad? - néztem rá Louis reggeli 'kollekciójára', ami igen csak félre sikeredett. Egy szakács sapi volt rajta, kis köténykével, és egy habverővel a kezében.
- Ma én csinálom a reggelit! - mondta büszkén.
- Aha. És mi lesz a reggeli? - kérdeztem félve.
- Lekváros kenyér! - jelentette ki ünnepélyesen, és felemelte a kezeit. Eközben a habverő kiesett a kezéből, és a sapija is a földre esett. A teljesen fuccsba ment 'nagy bejelentést' próbálta feldobni úgy, hogy visszavette a sapit, és odaszökkent (?) a habverőért, majd ismét beállt a 'tádádádádááááááámmm' pózba, és megismételte magát.
- Lhhhekváros kenyééééééhhhhhr! - ismételte, de itt én már a földön fetrengtem a nevetéstől.:D
- És pontosan miért kell ehhez habverő? - kérdeztem tovább.
- Chh.. Ehhez te nem értesz. Inkább várd meg az összhatást. Szóval tűnés! - mondta Louis, és elkezdett kihessegetni a konyhából.
- Neeem! Hol van Harry? - kérdeztem, de már az ajtófélfába kapaszkodtam, mert Louis úgy lökött ki onnan, mint egy buldózer. (XD???)
Végül felvett az ölébe (?) és kihurcolt a konyhából...
*Niall szemszöge*
Amikor Betty bejött a közös házba, azon belül a konyhába, azon voltam, hogy lenyugodjak. De nem tudtam. Amikor Louis elkezdte csikizni Betty-t, nagyon határon voltam, hogy most azonnal kiosztom őket.
De amikor Louis felkapta Betty-t az ölébe, én nem bírtam tovább.
- Na jó, ebből elég volt! - csaptam le a bögrémet az asztalra, amiből a tea nagy része kifolyt.
- Tessék? - nézett rám komoran Betty. Hirtelen a jó kedve egyből lekonyult.
- Elegem van ebből.. BELŐLETEK! - mutattam rájuk a kezemmel magyarázva. - Elmondok Harrynek mindent. MINDENT.
*Betty szemszöge*
Niall szavai csak úgy hangzottak a füleimben. Elmondok.. Harrynek... Mindent.. Mindent.. MINDENT.
Ez után teljesen elszédültem, és neki dőltem a falnak. Vettem egy mély levegőt, majd felálltam, és nyugodt hangon szóltam Niallnek.
- Niall, kérlek. Teljesen félreérted az egészet. - mondtam. - Végre mindent tisztáztam Harryvel. És szeretem! Kérlek ne tedd tönkre!
- Betty! Ezt nem teheted a barátommal. Nem nézhetem végig, ahogy a háta mögött kihasználod. Ennél még az is jobb, ha nincsen senkije. - mondta Niall, és be kell valljam, teljesen jogosan.
- Niall! Kérlek! - mondtam, de már késő volt.
Harry, Zayn, és Liam épp felénk sétáltak, gondolom a kertnél voltak, vagy nem tudom.
- Niall.. - mondtam, szinte elhalt hangon, és egy könnycsepp folyt le az arcomon.
- Betty, miért sírsz? - kérdezte Harry aggódva, és sietősen jött oda hozzám.
- Majd én elmondom. - mondta Niall.
- Mi? Mi történt? Valaki mondja már el! - mondta Harry, most már ő is idegesen.
- Hogy mi történt? Nos, barátom elmondom neked. Betty megcsal téged. - kezdte.
- Mi? - nézett rám, és a szemeiben láttam, hogy egy világ tört össze benne.
- Louissal. Többször is rajtakaptam őket, hogy szemeznek. És egyszer csókolózni is láttam őket, amikor ti már együtt voltatok. A szállodában. Ma reggel pedig a testbeszédük teljesen egyértelmű volt. Harry én nagyon sajnálom, de a barátom vagy, és ezt tudnod kellett! - fejezte be Niall a mondandóját.
- Ez.. Ez igaz?! - szegezte felém a kérdést Harry, de rám sem nézett.
- Hát..
- Igaz? - vágott a szavamba.
- Harry, én nagyon szeretlek! - közelebb léptem Harryhez, de a kezével hárított.
- Szóval igaz.. - mondta, és könnybe lábadt a szeme.
- Ez egy.. Teljes félreértés. - mentegetőztem.
- Betty. Elnéztem a Zayn-es dolgot. A sok félreértést. Hogy Louis vagy én. És még is megcsalsz vele. Nekem ez nem ér ennyit, ha elveszítem közben a legjobb haverom.. - mondta Harry, majd megsimította Louis vállát. - A mi történetünk itt ér véget..
Egy szót nem tudtam mondani. Egyszerűen megfordultam, és elmentem. Hallottam, hogy Louis egy 'Várj' félét mondd, de Liam mondta hogy hagyjon. Hagyja, hogy elmenjek. Elmenjek...
aah nagyon jó.*-* abba ne merd hagyni,mert akkor meghalok :33 imádom a blogodat,jobban írsz,mint én. (!!!!!!!!!!) :DD
VálaszTörlés