2. fejezet: 1. rész - Trudly, madly, crazy deeply in love, with you.

Sziasztok! Bár nem kaptam sok visszajelzést, de az oldal nézettsége egyre több, ezért jöttem is az új résszel. Jó olvasást! :)

Egy szót nem tudtam mondani. Egyszerűen megfordultam, és elmentem. Hallottam, hogy Louis egy 'Várj' félét mondd, de Liam mondta, hogy hagyjon. Hagyja, hogy elmenjek. Elmenjek...
Bús komor arccal baktattam az ismeretlen utcákon, és azon gondolkoztam, hogy hogyan tovább.
Úgy elmerültem a gondolataimba, hogy teljesen eltévedtem. Nagyon kellemetlen volt, de felhívtam Liamet.
- Betty, hol vagy már? - kérdezte. - És miért engem hívtál? - szólt bele a telefonba Liam.
- Liam. Teljesen eltévedtem. Valami sikátornál vagyok.. Black street. 
- Érted megyek. - mondta, majd lerakta a telefont.

*

- Örök hála! Legalább rád számíthatok! - mondtam, amikor beültem a kocsijába. 

- Mit fogsz most csinálni? - kérdezte.

- Fogalmam sincs. Harry utál... Pedig már hányszor megbántam azt a csókot. Kezdek teljesen szétesni. És mindenki szép lassan meg fog utálni... - fakadtam ki, és egy ismerős érzés, a bánat fogott el. 

- Ezt azonnal fejezd be! Téged itt mindenki szeret. Igen. Harry is. 

- Komolyan mondod? - kérdeztem meghatódva, és ismét legördült egy könnycsepp az arcomon.

- Hát persze! - mondta, majd átölelt.

Miután hazaértünk, bebaklattam a közös házba, ahol felvettem a táskámat, és átsétáltam a Harryvel való közös lakásba.

Lesírt sminkkel ültem a nappaliban, és bámultam a kikapcsolt állapotban lévő tévét. 

Sóhajtottam egyet, majd felmentem a szobámba, és elkezdtem pakolni a bőröndömbe... 

*Harry szemszöge*

Miután Liam visszaért Bettyvel, én is elmentem sétálni. Csak ne kelljen látnom..

Amikor visszaértem a sétából, elindultam a házunkba. Ahol tegnap éjjel olyan jól éreztük magunkat. Mosolygott. A tegnap szavai csengettek a fülemben.

,, - Jéééééjzus atya úristen Harry ez nagyon hideg!"

,, - Ez szükséges?"

,, - Szeretlek!" 

Amikor beléptem a házba, a földszinten senki nem volt. A nappali asztalon a tévé előtt egy halom szétfújt, és letörölt sminkes zsebkendő. Sírt. Miattam. Miattunk.

Lassan felmentem az emeletre, és a szobájából hangokat hallottam. Benyitottam, és a látottakól megszakadt a szívem. Könnyes szemekkel pakolt.

*Betty szemszöge* 

Válságos hangulatban, könnyes szemekkel pakoltam a bőröndömbe, amikor Harry nyitott be a szobába.

- T-te meg mit csinálsz? - kérdezte akadozott hangon.

- Pakolok. - jelentettem ki a nyilvánvalót, és folytattam a pakolást, mintha ott sem lenne. 

- Elmész? - kérdezte semleges hangnemben, én pedig legszívesebben odamentem volna hozzá, és átöleltem volna.

,, - Dehogy megyek el! Hisz szeretlek, te bolond! - ugrottam a nyakába, majd erősen, szenvedélyesen megcsókoltam. - Soha nem mennék el! Soha nem hagynálak itt!" - gondoltam. 

- Azt hiszem, így lesz a legjobb. Neked nem ér ez ennyit. - mondtam. 

Harry megsemmisülve állt még mindig a szobám ajtajában. Tudtam, hogy nem akarja, hogy elmenjek. Ahogy én sem akartam elmenni. De talán ez volt a legjobb döntés. 

Szó nélkül beraktam az utolsó dolgot is a bőröndömbe, és miután becipzároztam, felálltam, és kikerültem Harry-t.

Lebotorkáltam a lépcsőn, majd a közös ház felé vettem az irányt. Bementem a konyhába, és elővettem a zsebemből egy cetlit, amit fél órája írtam a szobámban. 

,,Azt hiszem, itt már rám nincsen szükség. Nagyon örülök, hogy megismerhettelek titeket, fiúk. Lányok! Köszönök mindent!
Betty. xx"

A szemeimmel gyorsan átfutottam a sorokat, majd egy hűtőmágnessel kiraktam a hűtőre. 

- Hát te? - lépett be a konyhába Liam. Nem szóltam semmit, csak a hűtőre pillantottam. - Mi ez? - kapta le az üzenetet sírós hangon a hűtőről. - Betty ne menj el! - mondta, majd átölelt. - Minden meg fog oldódni! Hidd el! - mondta, és  már ő is könnyezett. Ismét megöleltük egymást, majd elhúzódtam tőle, és kifelé vettem az irányt.

- Szia Liam. - mondtam, majd láttam, hogy megérkezett a taxi, amit pár perce hívtam.

Választ nem várva elindultam a taxi felé, majd beszálltam.

Bedugtam az MP4-emet a fülembe, és meghallgattam a Trudly, madly, deeply-t.

Aki át akarja érezni a teljes történet hangulatát, az hallgassa végig ezt a számot. c: (Directionereknek ismerős lesz :))